A koronavírus ellen kifejlesztett mRNS-vakcinák hihetetlen mértékben felgyorsították az eddig gyógyíthatatlan betegségek ellenszerének kutatását; a Moderna vezetője szerint akár öt éven belül vakcina készülhet rák ellen is.
Kutatótársaival, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal (BioNTech AG és Mainzi Orvostudományi Egyetem) Karikó Katalin vehette át a rák elleni vakcinák és immunterápiák továbbfejlesztése terén nyújtott kiemelkedő hozzájárulásáért az idei Meyenburg-díjat.
Műtétre így is szükség lesz, de többen gyógyulhatnak meg, ha beválik az egyelőre kísérleti oltás.
A német Merck és az amerikai Moderna közösen fejleszti a bőrrák elleni, mRNS-alapú védőoltását, amely a kipróbálás eredményei alapján működőképesnek tűnik.
A Moderna szerint ők már évekkel a koronavírus-járvány előtt kifejlesztették azt az oltóanyag-technológiát, amit a Pfizer–BioNTech felhasznált a Covid-vakcinájában.
A Moderna vezetője szerint 3-5 éven belül elkészülhet a kombinált oltás, ami a koronavírus mellett az influenzára és más légúti megbetegedések ellen is védhet.
Az ausztrál Monash Egyetem kutatói a vakcinával összefüggő szívizomgyulladás lehetőségét vizsgálva megállapították, hogy ennek kockázatai „enyhébbek”, mint a Covid–19 hosszú távú kockázatai.
A dózisok száma, nem pedig a vakcinakombináció a kulcs az immunitás fokozásához a koronavírus-fertőzés ellen – ezt állapította meg a mindeddig legnagyobb ilyen jellegű kutatás. Feltéve, hogy a három dózis közül legalább az egyik modern, mRNS-alapú vakcina, azaz a Pfizer vagy a Moderna oltóanyaga.
A rangos amerikai magánegyetem elismerését csupán páran kapták meg – köztük a magyar biokémikus.
A Hongkongi Egyetem egy beszédes tanulmányt adott közre: a kínai és az egyik mRNS-vakcina hatékonyságát vizsgálták az omikronnal szemben.
Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a harmadik oltás után a vakcinák nyújtotta védelem jelentősen csökkenne a 60 és 79 év közötti, valamint a 60 év alatti, egészséges immunrendszerű felnőtteknél.
Ausztráliában már megszerezte a hivatalos engedélyt a gyártó, most Európában is megkaphatja.
Több szakértő is hangoztatta már, hogy a koronavírus-fertőzés után beadott vakcina nagyobb védelmet adhat a szervezetnek. Egy japán tanulmány szerint ez az omikronnal szemben is működhet.
Az áfonya méretű kapszula képes magát a gyomorfalhoz „navigálni”. Az amerikai fejlesztéshez a Gömböc elnevezésű geometriai forma is sok segítséget adott.
Az amerikai kutatók egy apró, lenyelhető kapszula segítségével juttatnák be az mRNS által kódolt anyagokat a betegek szervezetébe.
Az Amerikában élő magyar biokémikust ezúttal Arany Nyíl-díjjal tüntették ki. „Kitartása emberek milliárdjainak életét változtatta meg” – hangzott el az átadón.
Megkezdte a Moderna az mRNS-alapú, HIV elleni védőoltásának klinikai tesztjét, hogy kiderüljön, mennyire képes megvédeni az embert a szérum a fertőzéstől.
Az mRNS-technika feltalálásáért kapott elismerést Vietnamban vette át a magyar kutató társaival.
